Ads 200x100px

.

2014. január 10., péntek

Az év közepén megjelenhetnek az új uniós pályázatok

Magyarország mielőbb szeretné kiírni az új uniós pályázatokat, amelyek várhatóan év közepén már meg is jelennek - derült ki a Szabad Európa Vitanapok konferenciasorozat pénteki budapesti rendezvényén.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta: Magyarország a kormány jóváhagyását követően várhatóan január végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as fejlesztési időszak fejlesztési stratégiájának irányait, keretét meghatározó partnerségi megállapodást, és február végén az operatív programok tervezetét is beadja. Kiemelte: a tagállamok április 22-ig nyújthatják be formálisan is a partnerségi megállapodást, majd további 3 hónapjuk van az operatív programok beadására. A magyar kormány célja, hogy ez a folyamat minél gyorsabb legyen, mert annál hamarabb ki lehet írni a pályázatokat - tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az év közepén elindulhatnak az új pályázatok, de kis kockázatú, kisebb értékű pályázatok várhatóan már tavasszal megjelennek.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritériumok az előző programozási időszakhoz képest, ezenkívül minden országnak azt a közös célt kell segítenie, hogy EU globális versenyképessége tovább erősödjön.

Az elindult új tervezési időszakban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország, míg az előző, 2007-2013-as időszakban csak a források 16 százaléka jutott erre. A legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1100 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között, de jelentős forrás jut a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására is - ismertette Cséfalvay Zoltán. Jelezte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz a legnagyobb operatív program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentős részét kkv-k fejlesztésére fordítják, de fontos lesz többek között a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infokommunikációs szektor fejlesztése.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: az előző időszakhoz képest nagyobb szerepet juttatnának a pénzügyi, vagyis a visszatérítendő eszközöknek, - például kedvezményes hiteleknek, garanciáknak - amelyeknek köszönhetően például évente 100 ezer lakás energiahatékony felújítását lehet majd elősegíteni.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: az uniós kohéziós politika a tagállamok közötti szolidaritás legfőbb megtestesítője, egy olyan befektetési politika, amely a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést, és a fenntartható növekedés kialakítását segíti.

A 2014. január elsejétől bekövetkezett változásokról szólva kifejtette: a regionális politikában a korábbi 3 célkitűzés helyett kettőt határoztak meg: beruházások növekedését és munkahelyteremtést, valamint az európai területi együttműködést. Az EU több mint 270 régióját három kategóriába osztották, így jött létre a kevésbé fejlett, átmeneti valamint fejlett régiók csoportja az alapján, hogy az EU egy főre jutó átlagos GDP-je 75 százalékának jelentősen alatta marad, megközelíti, vagy eléri az adott ország egy főre jutó GDP-je - ismertette.

Deutsch Tamás szólt arról is, hogy az EU2020 stratégiával való összhang megteremtése érdekében gyökeresen átalakult az unió kohéziós politikája a 2014-től kezdődő időszakra: 11 tematikus célkitűzést határoztak meg, amelyeket a fejlesztési programoknak szolgálniuk kell. A képviselő kiemelte: a kohéziós források hatékony felhasználása érdekében több pénzügyi feltételt határoztak meg, és makrogazdasági feltételek is vannak, ugyanakkor csak nagyon szűk körben és nagyon szigorú feltételrendszer mellett van lehetősége az Európai Bizottságnak arra, hogy bizonyos makrogazdasági mutatók esetében a korábban a tagállamok által vállalt feltételek nem teljesítésekor felfüggessze az uniós forrásokat. Hangsúlyozta: a 2014-2020 közötti időszakban az egy főre jutó kohéziós támogatási összegek tekintetében Magyarország a 28 tagállamból a második helyen végzett.

Csepreghy Nándor elmondta: levonták a megfelelő tanulságokat az előző programozási időszakból, és szükség volt az uniós forrásokat koordináló intézményrendszer átalakítására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket az adott régiókban érintett megyék vették át, és ezek alkotják meg a fejlesztési programokat. Csepreghy Nándor úgy fogalmazott, a fejlesztéspolitikai rendszerben is rezsicsökkentés volt: a jövőben kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a pályázatokat, így akár nullára is csökkenhet az adminisztratív okokból történő elutasítások száma, és rövidíteni lehet a határidőket. Hozzáfűzte, hogy a korábbi, átlagosan 600-700 napot (a pályázat kiírásától a kifizetésig ennyi idő telt el) közel a felére szeretnék csökkenteni. A teljes pályázati rendszerben olyan adatbázis használnak, amely össze van kapcsolva más állami adatbázisokkal, így csökken a beadandó dokumentumok köre - ismertette a helyettes államtitkár.

Forrás: MTI