A kormány
februárban benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as időszak európai
uniós fejlesztési forrásainak felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást,
márciusban pedig az operatív programokat - mondta Csepreghy Nándor, a
Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
csütörtökön a Joint Venture Szövetség (JVSZ) "Fókuszban a
gazdaságfejlesztés: EU 2014-2020" című konferenciáján, Budapesten.
A
helyettes államtitkár egyebek között kiemelte: az egyeztetések tapasztalatait
felhasználva a tervezhetőség érdekében a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a
minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásban gördülő
finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézést megszüntetik, az állami
adatbázisban szereplő információkat a közreműködő szervezetek kérik le, az
egyablakos elbírálással tovább egyszerűsítik a rendszert annak érdekében, hogy
a pályázók képesek legyenek maguk is beadni jelentkezésüket.
Hozzátette: korábban a pályázatírás és a projektmenedzsment
egy-egy fejlesztés költségének mintegy 15-20 százalékát vitte el, ez az összeg
a 2014-2020-as fejlesztési időszakban megtakarítható, ami azt jelenti, hogy a
fejlesztéspolitikában 15-20 százalékos pályázati
rezsicsökkentés valósul meg.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra,
hogy tavaly az uniós források felhasználásában rekordösszegű kifizetést
valósított meg a magyar intézményrendszer, a tervezett évi 1500 milliárd
forinttal szemben 1700 milliárd forintot - ezen belül múlt év utolsó hetében
154 milliárd forintot - fizetett ki a nyerteseknek.
Az uniós források jelentőségét
hangsúlyozva elmondta: 2007-2013 között az országnak 2000 milliárd forintot
kellett befizetnie az unió közös kasszájába, ez idő alatt 8200 milliárd forint
fejlesztési forrás áll rendelkezésre, így az ország nettó pénzügyi nyeresége
hét év alatt 6200 milliárd forint.
Hangsúlyozta, hogy a hatékony
forrásfelhasználás érdekében szükség volt az intézményrendszer és a programok
átalakítására, a 2014-2020-as időszakban megszűnik a szétaprózottság és a
párhuzamosság, a forrásallokációban a keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre
fordítja az ország a 2007-2013. évi 24 százalék aránnyal szemben.
A következő fejlesztési ciklusban az
uniós forrásból finanszírozott programok az Európai Unió 2020-as
keretstratégiájához igazodnak, amely 11 célt határoz meg, köztük a
foglalkoztatási aktivitás növelését, az oktatási rendszer átalakítását, az
energiahatékonyság emelését, a kutatás-fejlesztés-innováció bővítését -
ismertette a helyettes államtitkár.
A 2014-2020-as fejlesztési ciklus
további változásai között említette azt, hogy az operatív programok irányító
hatóságai a szaktárcákhoz kerültek, a központi koordinációt a
Miniszterelnökségen végzik, a megyék szerepét növelték a források
felhasználásában.
Az operatív programok számát a
2007-2013. évi 15-ről a 2014-2020-as időszakban 8-ra csökkentették, és
Csepreghy Nándor szerint mind a 8 operatív programra vonatkozóan a
nyár közepén jelenhetnének meg pályázatok.
Komoróczki István, a Nemzetgazdasági
Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkára a konferencián
elmondta, hogy a kormány várhatóan február 15-i ülésén véglegesíti és fogadja
el a partnerségi megállapodást, amelyet elektronikusan elküld az Európai
Bizottságnak, és bár Magyarországnak április 22-ig lenne lehetősége az operatív
programokat eljuttatnia a bizottságnak, a tervek szerint ezt március 31-én
megteszi. Ettől számítva az Európai Bizottságnak 3-6 hónap áll majd
rendelkezésére a válaszra.
Az NGM államtitkár ismertetve a
tárcához került operatív programokkal kapcsolatos elképzeléseket egyebek között
felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós átlagnál lényegesen fejlettebb
Közép-Magyarországon csökken a forráskeret, és változik a felhasználásra
vonatkozó szabály, például nagyvállalati beruházást csak bizonyos feltételek
mentén támogat az EU ebben a térségben.
Chris Mattheisen, a JVSZ elnöke, a
Magyar Telekom vezérigazgatója a konferencián kiemelte: a szövetség fontosnak
tartja, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában a piaci és a
szakmai szempontok egyaránt érvényesüljenek, továbbá világos legyen az
forráselosztás.
A szövetség elnöke hozzátette:
fontosnak tartják azt is, hogy új eszközök jelenjenek meg a
forrásfelhasználásban, legyen célzott támogatás meghatározott körnek, valamint
segítse az uniós fejlesztés is a munkahelyteremtést, a piacbővítést és a
kutatás-fejlesztés-innovációt.
Forrás: MTI
