A vártnál korábban, október helyett
nyár végén, ősz legelején kiírhatunk új pályázatokat, ez első lépésben a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programot érintheti – mondta a Napi
Gazdaságnak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források
felhasználásáért felelős államtitkára.
Az operatív programok jóváhagyását
követően október 15-e volt eddig a céldátum a 2014–2020-as európai uniós
pályázatok kiírására. Várható csúszás?
A fejlesztéspolitika irányvonalait
meghatározó partnerségi megállapodást márciusban, a konkrét operatív
programokat pedig júniusban nyújtotta be a kormány Brüsszelnek. Folyamatosan
tárgyal egymással az Európai Bizottság és Magyarország, ebben az időszakban
mindkét félnek van lehetősége módosítani a dokumentumokon. Arra számítunk, hogy
október előtt, már a nyár végén, az ősz elején kiírhatunk új
gazdaságfejlesztési pályázatokat. Első lépésben ez a Gazdaságfejlesztési és
Innovációs Operatív Programot (GINOP) érintheti. Ezek elsősorban kisebb
forrásigénnyel bíró beruházások. Ebből következik, hogy ezek a pályázatok
főként a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve a
foglalkoztatás bővítésére irányulnak.
Régiós éllovassá válni
gazdaságfejlesztéssel
A már említett GINOP-on kívül a
Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik a Területfejlesztési Operatív
Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP).
Milyen fontos változásokra számíthatnak az érintett területek pályázói az új
ciklusban?
A legjelentősebb változás, hogy a rendelkezésre
álló 7480 milliárd forint uniós forrás több mint 60 százalékát közvetlenül
gazdaságfejlesztésre fordítjuk, míg a 2007–2013-as időszakban erre csupán 16
százalék jutott. Ehhez a GINOP mintegy 2720, a TOP 1160, a VEKOP pedig 270
milliárddal járul hozzá. A források átcsoportosítása lehetőség, kedvező hatásai
érezhetőek lesznek a gazdaságban, mindez pedig értelemszerűen az ország
versenyképességét javítja. Nemcsak régiós szinten mozdíthatja elő a vezető
szerep betöltését, hanem a nyugat-európai országokkal szembeni felzárkózást is
meggyorsíthatja.
A korábbi kormányzati kommunikáció
szerint oldódhat az ország centralizáltsága, több nagyberuházást Budapest
helyett inkább vidéken valósítanának meg, ezzel megerősítve egy-egy
"fellegvárat". Áll még ez a terv?
A főváros fejlesztését fontosnak
tartom, ám objektív brüsszeli kritériumok árnyalják a képet: jó hír, hogy a
közép-magyarországi régió az uniós átlag fejlettségének 90 százalékát meghaladó
szinten áll, emiatt azonban az ide irányuló további EU-források korlátozottak.
Terveink szerint az összes uniós fejlesztési forrás több mint 15 százalékát
kitevő TOP a vidék épülését, szépülését segíti elő.
Nagyobb lesz az önkormányzatok
beleszólása
Mit jelent a gyakorlatban a szakmai
fórumokon is gyakran emlegetett, de még mindig nehezen értelmezhető,
körvonalazható Integrált Területi Beruházás (ITI)?
Ez az Európai Bizottság által
létrehozott új fejlesztési eszköz. A lényege, hogy egy adott térség fejlesztése
érdekében a különféle alapok, programok fejlesztési irányait össze lehet
hangolni. Az ITI a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok számára biztosít
véleményezési lehetőséget azzal, hogy összehangol több beruházást. Fontosnak
tartom azonban, hogy nem az ITI az egyetlen eszköz, amellyel az európai uniós
fejlesztési forrásokat a helyi, integrált fejlesztési programokhoz lehet
rendelni. Jelenleg is zajlanak a Bizottsággal egyeztetések arról, hogy
kijelölje a leghatékonyabb intézményrendszerét ahhoz az együttműködéshez,
amelynek keretében a helyi szereplők és döntéshozók közreműködése a
leghatékonyabban biztosítható.
A Miniszterelnökség előrebocsátotta:
a 2014–2020-as ciklusban az uniós pályázatok átlagos életciklusa az eddigi
600−700 naphoz képest legfeljebb 300 nap lesz Magyarországon. Mi teszi
lehetővé, hogy fele idő alatt pénzhez juthassanak a cégek?
Az előző, 2007–2013 közötti
programozási időszak – ez ügyben – sok rossz tapasztalatot mutatott,
ezért döntött úgy 2012-ben a kabinet, hogy a meglévő intézményrendszert
átalakítja, és központi irányítású, dekoncentrált forráskezelő struktúrát
dolgoz ki. Az előző érának több hibája volt: a túlszabályozott eljárások, a
lassú kifizetések, ami a legrosszabb kombináció. A Miniszterelnökség tavaly
nyáron átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, idén januárban
pedig az irányító hatóságok az egyes minisztériumokhoz kerültek, és április
közepéig a négy közreműködő szervezet feladatkörének átadása-átvétele is
lezárult. Így egy egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb intézményrendszer állt fel,
amelyhez pályázóbarát eljárásrendeket alakítunk ki. Kiterjesztjük az
elektronikus ügyintézést és egy olyan rendszert állítunk fel, amelyben a
támogatás megítélése az előzetesen meghatározott objektív feltételek
teljesülése esetében automatikus lesz.
Vezetők is távoztak a MAG Zrt.-től
Az ágazati közreműködő szervezetek
közül éppen a legnagyobb, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.
került az NGM-hez. Információink szerint mind a 912 szakember ajánlatot kapott,
amit viszont többen visszautasítottak, így távoztak. Vannak köztük közép- és
felső vezetők is?
Vannak, de nem látok ebben semmi
rendkívülit, hiszen minden ilyen mértékű szerkezeti átalakítást követ egyfajta
természetes fluktuáció. A munkaerő mozgása jóval 10 százalék alatti volt,
jelenleg mindössze ötven munkakör vár még betöltésre. Rövidesen teljessé válik
a szakembergárda.
Sokan fenntartásokkal fogadják az
állami pályázatírás tervét. Mi szól mellette?
Az egyszerűbb eljárásrendek
bevezetése lehetővé teszi a pályázók számára, hogy maguk is képesek legyenek
saját pályázataik benyújtására. Célunk az, hogy a pályázónak ne legyen szüksége
pályázatíró cég közreműködésére. A 2007–2013-as időszak tanulsága, hogy a
rendelkezésre álló 8200 milliárd forint támogatás legalább 15 százaléka olyan
pályázatírók, projektmenedzserek, jogi, közbeszerzési vagy éppen kommunikációs
tanácsadók zsebébe került, akiknek a szolgáltatásai közvetlenül nem is
kapcsolódtak az adott beruházáshoz. Ez több mint 1200 milliárd forint. Az új
rendszerben bárki önállóan kezelheti a pályázatát, abban az esetben, ha
elakadna, a Széchenyi Programirodához fordulhat ingyenes segítségért. Ez
alapján az új pályázati rendszerben egy 10 millió forintos pályázatnál akár 1,5
milliót is megspórolhat a járulékos költségeken.
A kkv-k nem a multik kárára
erősödnek
Az új ciklus legfőbb nyertese a
kkv-szektor lehet, nem félő, hogy a kevesebb kedvezményben részesülő
nagyvállalatok kevesebbet fektetnek be vagy teljesen elfordulnak
Magyarországtól?
A kutatás-fejlesztés, illetve az
innováció iránya őket is célozza, e téren 700 milliárd forintot meghaladó
keretösszegről beszélhetünk. Ezt fontos eszköznek tekintjük annak érdekében,
hogy ez a vállalati kör minél magasabb hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztési
tevékenységet telepítsen Magyarországra. Kétségtelen, hogy az uniós források
felhasználásának célkeresztjében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások
állnak, de ez nem jelenti azt, hogy bezárulna az ajtó a nagyvállalatok előtt.
Sokak szerint az évtized végéig az
innováció marad a kulcsszó.
Az európai uniós tagországi átlag
szerint a kis- és középvállalkozások 30 százaléka érdekelt az innovációban, míg
itthon ez az arány mindössze 13 százalék. A kkv-szektor innovációjára
fordítandó forrásokból ledolgozható ez a hátrány. Ezzel együtt pedig
felzárkózhat az egyelőre 50 százalék körüli GDP-hozzájárulási képesség a 70
százalékos foglalkoztatási arány mellé.
Egyetlen forint sem marad
Brüsszelben
A következő években elsősorban mely
iparágak futhatnak fel?
A fejlesztési politika kéz a kézben
jár a nemzeti újraiparosítás stratégiájával, amelyben kiemelt célterületként
megjelöltük a magas hozzáadott értékű iparágakat. Ez a jármű- és gépipar, az
elektronika, az infokommunikáció, a logisztika, az élelmiszeripar és az
egészségipar, beleértve a gyógyszergyártást is. Ezek mind-mind olyan területek,
amelyeknek Magyarországon komoly hagyománya és infrastruktúrája van.
A 2007–2013-as uniós támogatás
teljes felhasználására mi a garancia?
Ezeket a pénzeket jövő év végéig van
lehetőség lehívni. A részeredmények biztatóak. A kormány 10 százalékos túlvállalása
a biztosíték arra, hogy egyetlen forint sem marad Brüsszelben. Ez azt jelenti,
hogy nem 8200, hanem több mint 9000 milliárd forint felhasználására van élő
szerződés. A túlvállalás értelmében a befogadott összeg egy része várólistán
van, és csak akkor folyósítják, ha a korábban elismert projektek közül kiesik
annyi, hogy a pénz felszabadul. A nemzetgazdasági tárcához a
Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Regionális Operatív Programok
(ROP) tartoznak. A GOP esetében az első félév végéig a Nemzeti Stratégiai
Referenciakeretben szereplő 57,4 milliárd forint helyett 61 milliárd forint
kifizetése történt meg, de a ROP is túlteljesített. Ennél a programnál a
munkatervben szereplő 90,4 milliárd forint helyett 101,3 milliárd jutott el a
pályázókhoz. Ezeken a programokon biztosan nem múlik a 100 százalékos lehívás.
Forrás:
Napi Gazdaság
