Egyszerűbb lesz az uniós pályázati
rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával
és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd -
hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai
kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek csütörtökön.
A jövőben csak elektronikus formában lehet majd
pályázni, és a megújuló elektronikus felületen követni lehet majd a teljes pályázati életcikluson keresztül az
ügyintézési folyamatot.
Csökken a pályázathoz
beadandó dokumentumok száma, például az adóhatósági, cégnyilvántartási, illetve
földhivatali papírokat az intézményrendszer szerzi be.
Egyszerűbb lesz a változások bejelentése is, a jövőben
elegendő lesz egyetlen változást bejelentő űrlapot kitölteni, és majd az
intézményrendszer dönti el, hogy azt változás bejelentésként vagy támogatási
szerződés módosításaként kell-e értelmezni.
Továbbra is marad a korábban is létezett pályázati eljárás, de a közszférában a
pályáztatás helyett kijelölés alapján lesz a forráskihelyezés. A területi
programok, illetve a közösségvezérelt helyi fejlesztések esetében a helyi
szereplőknek lehetőségük lesz a kiírásban, illetve a döntésben részt venni, a
300 millió forint alatti beruházásoknál pedig egyszerűsített eljárást vezetnek
be.
Jövő év január elsejétől a vállalkozások közteherviselését
figyelembe veszik a biztosíték nyújtási kötelezettségüknél, az előlegnyújtásnál
pedig a projekt sajátosságait is figyelembe veszik és ehhez kapcsolják a
kifizetés ütemezését. Ha valaki a vállalt ütemezés szerint végzi a beruházását,
annál a fenntartási kötelezettség ideje alatt a garancia mértéke jelentősen
csökken.
Változik a támogatás kifizetésének és az önerő
igazolásának szabályozása is, a jövőben a támogatást szinte annak teljes
összegében kifizetik, és csak az utolsó 10 százalék lehívásához kell igazolni
az önerő rendelkezésre állását.
A "jó pályázókat" honorálják, a
"rosszakat" pedig szankcionálnák azzal, hogy azok, akik a
2007-2013-as időszakban nem fejezték be a projektjüket a vállalt határidőben és
módon, azok a 2014-től induló időszakban addig nem juthatnak támogatáshoz, amíg
be nem fejezték az előzőt.
Nem jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyek keretösszege 1 milliárd forint alatt
lenne, továbbá a pályázati
felhívás megjelenése és a benyújtási időtartam kezdete között legalább 30
napnak el kell telnie.
Csökken a pályázatokhoz
elszámolható közvetlen és közvetett költségek mértéke. A fejlesztésekre rakódó,
de annak nem a szakmai érdemi megvalósítására fordított költségtételek
együttesen 12,5 százalékban lettek maximalizálva, ellentétben a korábbi
időszakkal, amikor azok elérhették a 35,5 százalékot is.
A 2007-2013-as időszakban a közvetlen költségek
mértéke fél százaléktól 12 százalékig mozgott, az új időszakban maximálisan 7
százalék lehet. Ezen belül a terület előkészítésére a korábbi 0-6 százalék
helyett maximum 2 százalékot, a projekt előkészítésére, tervezésre a korábbi
0,5-6 százalék helyett legfeljebb 5 százalékot lehet az új időszakban
elszámolni.
A közvetett költségek mértéke maximálisan 5,5
százalékot tehet ki a korábbi 6-23,5 százalék helyett. Például a
projektmenedzsmentre 2-12 százalék helyett legfeljebb 2,5 százalékot,
közbeszerzésre 1-1,5 százalék helyett 1 százalékot, műszaki ellenőrzésre 2-7
százalék helyett 1 százalékot, könyvvizsgálatra 0,5-1 százalék helyett maximum
0,5 százalékot, tájékoztatásra a korábbi 0,5-2 százalék helyett 0,5 százalékot
lehet fordítani.
Forrás: MTI
Üdvözlettel:
